Krefiti

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falu. Ebben a kis faluban öt gyerek élt: Hilda, Anita, Boti, Attika és Richi. Ők nagyon szerették a telet, mert hógolyóztak, hóembert építettek, szánkóztak és jégkorcsolyáztak. De ám egyszer nagyon megunták a telet, mert abban a kis faluban nagyon hosszú volt a tél az egyik évben. Minden reggel kíváncsian kukucskáltak ki az ablakon, hogy eljött-e már a tavasz?

De a tavasz nem jött meg, nagyon messze volt.
Ezt a hideg, hosszú telet meguntak a gyerekek, s délután összegyűltek tanácskozni. Felszólalt Hilda:
- Halljátok? Én azt találtam ki, hogy kellene egy műsort készítsünk amivel a tavaszt hátha előcsalogatnánk.
- Ez jó ötlet! - szólalt fel Anita.
- De nem elég jó, én semmi fele műsorban nm veszek reszt! - mondta határozattan Boti.
- Hát nem tudom, mi tehetnénk?
- De van egy ötletem!
- Gyertek ide barátaim! - mondta Attika büszkén.
- Nincs semmi értelme itthon karbatett kézzel ülni, így nem fog eljönni semmiféleképpen a tavasz!
- Hát ha nem jön el ő hozzánk, majd elmegyünk mi hozzá!
- Ez nagyon jó ötlet! - kialítottak fel.
- De hol lakik a tavasz?
- Majd megkeressük!
- Mindenki legyen itt a bölcs öreg tölgyfánál holnap pontban 3 órakor, készen az útra!
- Jól van. - S mindenki elment haza.
Másnap mindenki ott volt. El is indultak. Mentek, mendegéltek, egy erdőbe értek. Ott találkoztak egy ősz öregemberrel.
Az megkérdezte tőlük: - Hova? Hova? Merre, merre?
- Meg akarjuk keresni a tavaszt.
Erre nagyot kacagott az öregember.
Mikor ekkorát kacagott, egy fa kidőlt, ami éppen ráesett az öregemberre. – Jajj, segítség!
Öten megfogták, s valahogy felemeltek, kiszabadították.
Erre azt mondja az öregember: - Jó tett helyébe jót várjatok.
Akkor elindultak haza. Mire hazaértek, nem hittek a szemüknek, mert kitavaszodott. Kinyíltak a hóvirágok, az ibolyák, s a fák is kirügyeztek. Ők azt hitték , hogy az öregember segített nekik, amiért ők is segítettek neki. Nem tévedtek. Az öregember volt. Ha az öregember nem hozta volna el a tavasz a kis faluba, talán az én mesém is tovább tartott volna.