Az én kis falum! Az én városom! Nyárádszereda - 5.0 -re értékelve 5 -ből 3 szavazat alapján
PinExt

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Nyárádszereda (románul Miercurea-Nirajului) város Romániában, Maros megyében. A település Marosvásárhelytől 19 km-re keletre, a Kis-és Nagynyárád összefolyásánál fekszik. A Nyárádmente az ország egyik legsűrűbben lakott része, a falvak mintha egymásba kapaszkodnának, fűzérszerűen helyezkednek el a völgy és a mellékpatakok két oldalán. Ebben a mintegy 80 km hosszú völgyben 66 település helyezkedik el, szinte 38 000 lakossal.

A Nyárád völgye három részre osztható. A Felső-Nyárádmente a forrásvidék és Nyárádszereda közötti területet jelenti. Itt fekszik a nyárádmentiek „szent hegye”, a Bekecs, aminek legmagasabb pontja 1080 m magasan van. Szentiványi Mihály, aki 1834-ben Marosszék főjegyzője volt egy gyönyörű népdalban énekelte meg a Bekecset:

’Bekecs alatt Nyárád tere,
Ott egy kunyhó zsuppal fedve
De belseje aranybánya
Arany benne egy kislányka, csuhajja!

Marosszéki piros-párizs!
Oly piros az én rózsám is,
Szép az alma az ágtetőn,
De százszor szebb a szeretőm, csuhajja!

Zsellér vagy te én meg székely
De egünkre egy nap kél fel,
Egy eső hull a földünkre,
Miért lennék külömb, mint te, csuhajja!’

A Közép-Nyárádmentét a gazdálkodás teszi híressé. Itt a legnagyobb a szántóterületek részaránya. A dombok déli lejtőit szőlősök és gyümölcsöskertek foglalják el, de sikeresen termesztik a kalászos gabonaféléket és az ipari növényeket is.
Az Alsó-Nyárádmente a Nyárád torkolatáig tart. Ezt más néven Murokországnak is nevezik.

Nyárádszereda, a hajdani Marosszék legrégibb és egyetlen mezővárosa, 2003-ban kapta vissza e rangot, a Nyárádmente legjelentősebb közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi, kulturális központja volt és maradt.
Bár írott bizonyítékok nem léteznek, több történész mégis egyetért abban, hogy Szereda Zsigmond király által emeltetett városi rangra és így Marosszék legrégibb városa.
A város a nevét a Nyárád folyóról, illetve a településen szerdánként tartott vásáráról kapta. A városban jelenleg is szerdánként vásárokat, heti piacot tartanak.

Az első írásos említés a helységről "Oppidum Zereda” néven 1493-ból való. Itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605.február 21-én. 1745-ig itt tartották Marosszék közgyűléseit és törvényszéki üléseit. 1606-ban már vásárjoga volt, amelyet 1790-ben II. Lipót bővített ki, ekkortól itt már három országos vásárt tartottak. A XIX. században a fejlődése megállt, 1876-ban községgé sorolták vissza.

Nyárádszeredához jelenleg közigazgatásilag hét falu tartozik: Demeterfalva, Székelytompa, Kisszentlőrinc, Székelymoson, Székelybő és Vece. Az őt körülvevő falvak lakosságát is beleértve, Nyárádszereda összlakossága 5824 lélek, többségében magyarok. Az emberek nagy többsége gazdálkodással foglalkozik, a szarvasmarha tenyésztés igen nagy múltra tekint vissza.
A szeredai piacon a nyárádmenti gazdák árulnak gabonát és tenyészállatot, majorságot és hízott disznót, zöldséget, tejterméket, de itt szerzik be a gazdálkodáshoz és háztartáshoz szükséges kézműipari termékeket is.

A településen és környékén felbecsülhetetlen értékű természeti kincsek és értékek találhatók. Több ritka vagy veszélyeztetett és védettség alatt álló virágfaj és madár él. A Felső-Nyárádmentén és a Bekecsen a tavasz közeledtét a kiterjedt tőzikemezők jelzik, majd a lankásabb vidéken megjelenik a csillagos nárcisz, a szibériai írisz, mocsári nőszirom, leánykökörcsin, az agárkosbor és az igen ritka kockás kotuliliom. A madarak közül olyan ritka fajok találhatók, mint az Európa-szerte fokozottan védett békászósas, a darázsölyv, uráli bagoly, hamvas küllő, vagy a kis örgébics.

A településnek és környékének nagyon gazdag az épített öröksége is. A Bekecs-tető tisztásán fekszik a Szent Antal tiszteletére épített kápolna, amit a XVIII-XIX. századi megsemmisülése után 2005-ben újjáépítettek. A Nyárádszeredához csatolt Szentannán álló XIII-XIV. századi református templomot a szájhagyomány szerint "Hunyadi János építtette”. Az eredetileg katolikus templomban 1332-ben Phiszta szerzetes már betűvetést, számolást tanított. A szószékkorona 1766-ban készült és ugyanebben az évben Énlaki Tóth Gergely mester kazettás mennyezetet épített. A kilenc lábon nyugvó faharangláb1631-ből való és két harangot tart: a kisebbik igen értékes (feltehetőleg XIV-XV. századi), minden felirat és díszítés nélkül.
Nyárádszeredában található Deák Farkas (1832-1888) történész, publicista, 1848-as forradalmár síremléke, valamint Szász Károly (1828-1889) református lelkész,1848-as forradalmár sírhelye.
Deák Farkasnak, aki az Általános Iskola névadója, 2012-ben szobrot is állíttatott a Nyárádszeredai Önkormányzat.
Továbbá itt található Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem mellszobra, mely a bécsi béke 300. évfordulójára készült. Ma a fejedelem nevét őrzi a település középiskolája. Csaba királyfi mellszobra is nemrég kapott helyet a református templom előterében.

Szentiváni Mihály, Deák Farkas, Bocskai István, mindannyian szellemi vezetőink, akiknek “….a nemzetiség eszméje azt jelenti, hogy mindenik a maga sajátságait őrzi és megtartja anélkül, hogy távolról is eszökbe jutna azt egymásra erőszakolni.”

 

Csekélyke összefoglalómmal kívántam bemutatni az én városomat és ajánlom, hogy ne csak interneten látogasson el hozzánk, hanem személyesen is ismerje meg városunkat, tapasztalja meg vendégszeretetünket, adottságainkat és lehetőségeinket.