A diákmunka vállalás kérdése felvethet dilemmákat. Emlékszem, hogy bennem többször is felvetett olyan kérdéseket, mint például, hogy: megéri –e pénzt keresnem, ha elhanyagolom a tanulást emiatt? Hiszen a tanulmányok olyanok, mint amikor valaki magot vet a földbe, vagy, mint amikor nyitunk a gyerekünknek egy lakáskasszát… az elején csak azt látjuk, hogy egy csomó pénzt össze kell gyűjteni, de a végén már azt, hogy lehetőségünk van megvenni az áhított lakást.
Igazából csak később fogjuk látni az eredményét annak, amit ma befektetünk. Nekem tehát az volt a meglátásom, hogy a diákmunkából szerzett pénzösszegek igazándiból inkább csak pillanatnyi élvezeteimnek kielégítésére szolgálnának: barátokkal eltöltött idő, ruha, könyv vásárlás…
Nem mondom, hogy ezek haszontalan dolgok, viszont azoknál, akik vállaltak a környezetemben diákmunkát, többségében nem voltak jó tanulók. Később, talán az egyetem utolsó évében jöttem csak rá arra, hogy vannak a jövő szempontjából is hasznos diákmunka típusok. Ilyen például az, amikor valaki össze tudja kötni a szakmai gyakorlatot a diákmunkával. Vagy mondjuk, amikor valaki olyan célra is félreteszi a diákmunkából származó pénzt, mely építi a jövőjét.