A változás ábécéje

Álmaim valóra váltak
Bár szívembe be nem láthatsz
Célom elérem mindig
Diliházba juttatlak akkor is

Eléggé megváltoztam
Félrevezet a látszat
Gyanakodva lesnek az emberek
Hiába… olyan vagyok, mint mindenki, de ezt nem hiszik el

Idegesíteni nem tudsz, hiába akarsz
Javíthatod hibáimat, hidegen hagy
Karörvendő is lehetsz, nem érdekel
Láthatod, nálam a flegmaság hatalom szememben

Megőrjíthet a világ
Nekimehetsz a falnak is már
Orvost hívok hozzád, csak ne fárassz
Örömmel alázlak meg, mert utállak

Pedig nem is ilyennek ismertél meg
Régóta álarcot hordok, csakhogy magam megvédjem
Sajnálom… leveszem a maszkomat
Szívrohamot kapsz, ha az igazat megláttad

Talán fáj a valóság
Utálhatsz mindent, de ez az igazság
Változik minden, elfelejtődik a rím
Zongora, mely vígan szólt fejedben örökre eltűnik.

Írta: P. Erik